G�briel (G�bor) arkangyal, Isten k�ld�nce a „j� h�rt”, az evang�liumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a kereszt�nyekn�l, hanem m�r a zsid�kn�l �s k�s�bb a muzulm�nokn�l is nagy becsben �llt. � jelentette meg Keresztel� J�nos �s Sz�z M�ria sz�let�s�t. Az ut�bbir�l az Arany legenda tud�s�t apokrif �jsz�vets�gi iratok nyom�n. Azt az angyalt, aki megjelent S�mson anyj�nak, hogy h�rt adjon a h�s sz�let�s�r�l, a zsid� hagyom�ny G�briellel azonos�tja. G�brielnek tartj�k a kereszt�nyek azt az �gi h�rn�k�t, aki J�zus sz�let�s�t meghirdeti a p�sztoroknak, �s J�zus �res s�rj�n�l az oda�rkez� asszonyoknak bejelenti Isten fi�nak f�lt�mad�s�t. G�briel azonban legink�bb arr�l nevezetes, hogy � k�z�lte M�ri�val a h�rt, mely szerint a Szentl�lek �ltal a Messi�s anyja lesz. Ebben az epiz�dban G�briel n�v szerint is szerepel

(Lk 1,26–38).

Az angyal l�togat�sa a kereszt�ny m�v�szet egyik legkedveltebb t�m�ja (Angyali �dv�zlet). A nyugati m�v�szetben G�brielt t�bbnyire �gy �br�zolj�k, amint kez�ben liliomsz�llal, vagy Anjou-liliomos p�lc�val f�l t�rdre ereszkedve k�sz�nti M�ri�t, �s a p�lc�r�l az Ave Maria („�dv�zl�gy, M�ria!”) k�sz�nt�s kezd�szavaival tele�rt szalag tekeredik le. A k�pr�l rendszerint nem hi�nyzik a galamb sem, a Sz�zet megterm�keny�t� Szentl�lek k�pm�sa. Vagy az �gb�l (Istent�l) t�z� f�nysug�ron rep�l M�ria fel�, vagy a f�angyal jelv�ny�r�l l�tszik felr�ppenni.

(V�. Szent J�zsef galambos, vir�gos botj�val.)