Szuhogy t�rt�nete:

Szuhogy r�gi �rp�dkori telep�l�s, amelynek a nev�t az orosz suchy sz�val hozz�k �sszef�gg�sbe, melynek jelent�se sz�raz, de az oklevelekben fennmaradt egykori neve ellentmond ennek az elm�letnek.

Szuhogyra vonatkoz� legr�gebbi adat 1229 - b�l val�, mikor is Zymhud, Zymhod, (Szemhad, Szeml�l� had, hegy) n�ven eml�tik oklevelek. A borsodi v�r tartoz�ka volt �s ekkor Detre z�lyomi kir�lyi prokur�tor kapta II. Andr�st�l h�s�ges szolg�latai�rt. Ugyanebben a sz�zadban m�g felt�nt a k�zs�g neve, de ekkor m�r Zdubugh alakban �rt�k. A telep�l�s tizede az egri k�ptalant illette, de M�rton egri p�sp�k ezt lefoglalta a maga sz�m�ra. Az �gy t�madt perben sokszor szerepel a n�v Zonhod, Zomhod form�ban.

Az 1332. �vi p�pai tizedlajstrom m�r egyh�z�t, templom�t, papj�t is eml�ti, a k�zs�g nev�t pedig Zemhed, Semhod, Zemehad alakban tartott�k fenn.

A XIV. sz�zadt�l kezdve t�bb csal�d, szem�ly birtok�ban volt a k�zs�g. A Per�nyiek idej�n a telep�l�s neve szint�n Zonhod, illetve Zomhod alakban t�nt fel.

Elbesz�l�sek alapj�n tudhatjuk, hogy az akkor m�g G�m�r dombvid�knek nevezett helyen �p�lt fel Cserbak� v�ra, amely a szendr�i v�r nyugat fel�li �rhelye volt. A v�r �p�t�i voltak a falu lak�i, akik munk�juk befejezt�vel a v�rt�l k�r�lbel�l egy kilom�ternyire telepedtek le. Ezen lakoss�g jelent�s r�sze ruszin, illetve rut�n eredet� volt.

 A k�zs�g ben�pes�t�se a t�r�k h�dolts�g idej�n (az 1240 - es �vekben) kezd�d�tt. A jobb�gyok a Szendr�ben �llom�soz� t�r�k csapatok el�l menek�ltek erre a helyre uraikkal egy�tt.

A t�r�k�k ki�z�se ut�n megindult a harc a v�r�rt. Kurucok �s labancok (Szepessy P�l �s Freindlich M�ty�s) birtokolt�k. Ezid�t�jt alakult ki az a hiedelem a v�rr�l, hogy veresbar�tok lakj�k, akik minden elk�pzelhet� kegyetlens�get vittek v�gbe benne.

A XIV. sz�zadban L�di Charba (Csorba) Mikl�s fi�nak birtok�ban volt a telep�l�s. Ezt, mint �r�kl�tt birtokot, elcser�lte Per�nyi (Perweny) Istv�n fi�nak, Andr�snak az aba�jmegyei Deek (Detek) nev� faluban l�v� r�sz��rt. Nagy Lajos a j�sz�i konventtel beiktatta Per�nyi P�tert Szuhogy birtok�ba 1381 - ben. A v�r ekkor meglehet�sen rong�lt �llapotban volt, de Per�nyi P�ter fia, Imre 1403 - ban enged�lyt kapott arra, hogy a v�rat �jra fel�p�thesse. Zsigmond 1405 - ben meger�s�tette az enged�lyt, ett�l kezdve Szuhogy a csorbak�i v�r tartoz�ka lett. Ilyen form�ban ker�lt Per�nyi Imre fia, J�nos kez�be, aki kir�lyi t�rnokmester volt. I. Ferdin�nd azonban, hogy a Bebekeket megnyerje, a Per�nyieket m�s ter�letekkel kiel�g�tve, Csorbak� v�r�t tartoz�kaival egy�tt Bebek Imr�nek �s gyermekeinek adta.

1541 - ben Bebek Imre hamisp�nzverd�t �ll�tott fel Csorbak�n. Hal�la ut�n 1553 - ban, fiv�re, Bebek Ferenc leromboltatta a v�rat.

Eger bev�tele ut�n a k�zs�g t�r�k k�zre ker�lt, k�nyszer�tett�k beh�dolni V�sz Buliok bas�nak.

A ter�let a XVII. sz�zadban - kisebb kihagy�sokkal - Herencs�nyi-birtok lett, 1648 - ig. Ezut�n - �r�k�s nem l�v�n - Wessel�nyi Ferenc kassai f�kapit�ny elfoglalta a telep�l�st, hal�la ut�n �zvegye Sz�chy M�ria elz�logos�totta Szepessy P�lnak. Th�k�lyhez val� h�s�ge miatt Szepessyt�l a kamara lefoglalta a XVII. sz�zad v�g�n.

A XVIII. sz�zad elej�n a szendr�i v�r ura Gvad�nyi S�ndor birtokolta a falut. A v�get nem �r� peresked�sek eredm�nyek�nt, az Okolics�nyiak lettek a falu f�ldesurai. K�s�bb jelent�s oszt�d�s k�vetkezett be. A falu id�k�zben protest�nss� v�lt, �n�ll� egyh�za m�r a XVI. sz�zad v�g�n fel�llt. K�s�bb er�s ellenreform�ci� indult itt is.

Birtokosok a XIX. sz�zadban: Szalay-, B�rczay-, Kieszling �s Cserny - csal�d.

Az els� vil�gh�bor� huszon�t h�si halottat k�vetelt a falut�l. A gazdas�gi v�ls�g tulajdonveszt�st, elszeg�nyed�st hozott a parasztoknak, munkan�lk�lis�get a b�ny�szoknak. Ennek k�vetkezm�nye lett, hogy sokan kiv�ndoroltak. A harmincas �vek v�g�t�l n�mi emelked�s volt tapasztalhat�. Mindenki megpr�b�lt emberi k�r�lm�nyeket teremteni mag�nak.

A m�sodik vil�gh�bor� hat�sa is �rz�d�tt, b�r az orsz�got megnyomor�t� gazdas�gi k�vetkezm�nyei a faluban nem voltak elviselhetetlenek. A h�bor�t a l�git�mad�sok, Miskolc bomb�z�sa hozta �rezhet� k�zels�gbe. A front k�zeledt�t jelezte egy szakasznyi n�met frontkatona. M�snap bel�ttek az oroszok, az els� tal�lat a katolikus templom ker�t�s�t, annak vaskapuj�t �rte. Sz�zadnyi orosz er� rohanta meg a falut, a n�meteket �ld�zve. Rendszeres volt a rabl�s a fosztogat�s, mindennapos lett a forspont, a k�nyszerfuvar. Ebben a h�bor�ban h�sz embert vesz�tett el a falu.

A v�gig edel�nyi j�r�shoz tartoz� k�zs�g 1951 - ig Rudab�ny�hoz kapcsol�dott a k�zigazgat�s szempontj�b�l, 1951 - t�l 1969 - ig �n�ll� volt, ezut�n 1990 - ig k�z�s tan�cs�v� v�lt Szendr�vel.

Ebben az id�szakban jelent�s v�ltoz�sokat hoztak az �p�tkez�sek. Az �j iskola �p�t�s�t 1948 - ban kezdt�k. 1950 - ben meg�p�tett�k az �j orsz�gutat, 1985 - 90 - re be�p�tett�k az �j �t mindk�t oldal�t. Itt kapott helyet a Tan�csh�za, a Kult�rh�z, a k�nyvt�r, az �voda, �s a posta.

A k�zs�g lakoss�g�nak sz�ma az 1970 - es �vekig folyamatosan emelkedett, aminek f� oka a j� munkalehet�s�gekben rejlett. Az az�ta is tart� cs�kken�s oka el�sz�r az elv�ndorl�s volt az urbaniz�ltabb ter�letekre, majd a munkalehet�s�gek besz�k�l�se (pl.:  a b�ny�k bez�r�sa) miatti elk�lt�z�s.

Fontosabb esem�nyek 1990 - t�l, 2003 - ig.: V�zvezet�k, szennyv�z csatorna ki�p�t�se, g�zberuh�z�s, gy�gyszert�r �s �n�ll� k�rzeti orvosi rendel� l�trehoz�sa, a k�bel TV ki�p�t�se, a telefonh�l�zat b�v�t�se, valamint egy vesz�lyes hullad�k lerak� telep l�tes�t�se a k�zs�g hat�r�ban.