Martink Andrs-dj
Az MTA Irodalomtudomnyi Intzete ezzel a djjal az letben sokat mellztt, de kutat szemlyisgvel, tuds etikjval s egsz letmvvel pldaad Martink Andrsnak (1912–1989) llt emlket. A XIX. szzadi osztly 1996 jniusban bejelentett elhatrozsa szerint az idsebb kollgjukrl, mesterkrl elnevezett s venknt kiosztott dj a tudomnyos sznvonal mlt elismerse lehet az e korszak irodalomtrtnetvel foglalkozk szmra.
A Martink-dj odatlse nem letm s nem knyv rtkelst jelenti, hanem az elz v legjobb tanulmnyt jutalmazza a XIX. szzadi irodalom anyagban. A kuratrium az MTA Irodalomtudomnyi Intzetnek XIX. Szzadi Osztlybl s a mr jutalmazottakbl ll: minden janurban k vlasztjk ki az elmlt vben megjelent anyagbl a legsznvonalasabb tanulmnyt. Ennek szerzje a februr elsejt, Martink Andrs hallnak napjt megelz (vagy kvet) szombaton veszi t az emlkrmet.
A Martink Andrst brzol rmet Gulcsy-Horvth Zsolt szobrszmvsz ksztette el.
A kuratrium elnke: Szrnyi Lszl; a kuratrium titkra: Korompay H. Jnos.
Djazottak:
1997: Imre Lszl (Mfaji diifferencilds s nemzeti identifikci. A magyar regny a mlt szzad derekn)
1998: S. Varga Pl („Az ember vges llat”. Klcsey irodalomfelfogsnak kultrantropolgiai htterrl)
1999: Tarni Lszl (rtktletek a magyarorszgi nmet nyelv irodalmi letben a XVIII–XIX. szzad forduljn)
2000: Szajbly Mihly (A rege s rokonmfajai a XIX. szzad elejnek magyar irodalmban)
2001: Mezei Mrta („Magamat ragyogtatom”. Kzeltsek a Fogsgom napljhoz)
2002: Gere Zsolt (Vrsmarty s Horvt Istvn eszmetrtneti klcsnhatsa)
2003: Takts Jzsef (Nyolc rv az elsdleges kontextus mellett)
2004: Porkolb Tibor (A „dicssg temploma”-kpzet s a brdkltszeti szerephagyomny)
2005: Margcsy Istvn (A kirly mulat. Fejedelmi csbts a magyar romantikban, 2000, 2004 szeptember)
2006: Demeter Jlia s Pintr Mrta Zsuzsanna (Ismeretlen Csokonai-versgyjtemny Szatmrbl, ItK, 2005/1)
2007: Eisemann Gyrgy (Egy kzirat kzegvltsa: a konverzivits mint olvasstapasztalat; Alfld, 2006/8. sz.)
2008: Hsz-Fehr Katalin(Az intencionltsg szintjei a szerzi s a kiadi ktetekben)
2009: T. Szab Levente (Az irodalmi hivatsosods s az ri szolidarits j formi a 19. szzad kzepn: a Magyar ri Seglyegylet esete)
2010: Szilgyi Mrton (Prhuzamos brtntrtnetek. Kazinczy Ferenc s Andreas Riedel = Leleplezett mellszobor. Nyomozsok Kazinczy birtokn, szerk. Czifra Mariann, Bp., Gondolat, 2009)
2011: Balogh Piroska („Orpheus, sive Philosophia”. Kazinczy folyirata Bacon fell olvasva, Sic Itur ad Astra, 61. sz., 2009).
2012: Labdi Gergely (A termszet knyvt olvasni. A megrts metafori a 18–19. szzad forduljn, Korall, 43. szm, 2011).
KPEK!!! :)
|